7. fejezet

- Kyu, gyertek, Leeteuk már vár...! (Minnie

- Leeteuk csak ugat, de nem harap. - vágtam vissza. (Kyuhyun

- A vállalattól van. Munkakapcsolat... (Henry

- Értem... (Kage

- Ha már a munkánál tartunk... Kage-san, te mit dolgozol?

- Miért olyan fontos ez forgattam meg a szememet.

- Számomra nem fontos - nyitottam ajtót előtte.

- Donghae. Siwon. Örvendek. Leeteuk nyugi a hölgy csendben marad es ha Donghae van olyan kedves, hogy kölcsön adja a fülesét hallani se fog semmit.

- De... (Teukie

- Örvendek a találkozásnak. Choi Siwon. - nyújtottam kezet. (Siwon

- Natsui Kage, hajimemashite - fogadtam el a felém nyújtott kezet - Én nagyon szívesen várok odakint is... - ajánlottam fel készségesen.

- Látod a hölgy is....

- Bent marad. - mondtam ellentmondást nem tűrően.

- Tudjuk, hogy szereted a japán nőket, de ez azért túlzott ragaszkodás nem? - kérdeztem kétkedve. De azért en is kezet nyújtottam - Lee Donghae.

- Örülök a találkozásnak - mosolyogtam, majd Kyuhyunhoz fordultam - Ennél egy kicsit jobban is bízhatnál bennem. Nem hagylak itt... Megvárhatnálak kint Henryvel, vagy bárki mással, és akkor nem kéne holmi fülhallgató, hogy ne halljak. Mindenkinek egyszerűbb lenne... - pislogtam rá pilláim alól.

- Ha a fülesen múlik, odaadom.

- Nem versz át. S mert pont Henryvel? Mert az előbb mondtam, hogy ő képtelen lenne vigyázni rád? Hooo nem vagyok szőke.

- Na jó ez kezd unalmas lenni. Donghae add oda a fülest. Henry koncentrálj, ne nyálazz. Leeteuk kezdj bele végre...

- Mióta vagy te a főnők? S Sungminra mért nem szóltál?

- Pasik - morogtam halkan.

- Mit mondtál?

- Azért mert ő nem csinált semmi rosszat...

- Semmit... - sóhajtottam - és azért vele, mert ő ajánlotta fel korábban, de nekem teljesen mindegy, akkor kérem a fülest és láthatatlanná válok(kg

- Akkor. - csaptam össze a kezem fontoskodom, miután a nő nekünk háttal és bömbölő jrockkal a fülében leült. - Új probléma lépett fel az ellenzékiekkel kapcsolatban.

- Már megint? A múlt héten ölettem meg a vezetőjüket.. - piszkáltam a körmöm.

- Aha aztán megint nekem kellett elítélnem az embered, hogy kivégzést kapjon és ne fecsegjen többet.

- Legalább neked is volt dolgod...

- És most épp mi a gubanc?

- Megint pénzt akarnak?

Jó, hogy a "hangos" zene nem nyomta el teljesen a hangjukat, így hallgattam a beszélgetésüket, persze tökéletesen álcázva magam...

- A pénz mindig jól jön, de most nem erről van szó. - tördeltem a kezem.

- Mára elég gondot okoztál. Inkább légy hasznos és maradj csendben. - mosolyogtam rá bájosan.

- Hagyd Henry nem éri meg - szóltam rá mikor veszekedni akart. - Mond Leeteuk. Figyelünk.

- Szóval ... az volt... az történt, hogy ..

- Nyögd már ki!

Összerezzentem. - Ellopták a pendriveom.

- Tessék?!

- Én nem tehetek róla jól van?? Azt hittem csak egy kurva. – védekeztem.

- Szerinted van értelme, amit mond- fordultam Haehez.

- Nem...

- Milyen kurvákról hablatyolsz?

- Egy kurváról. Aki elvitte.

- Mikor történt?

- T- tegnap előtt ..

- S mégis meddig akartál meg várni, hogy mindezt elmond? - törtem ki. Izzószemekkel méregettem a szőke hülye gyereket.

- Nem akartam felesleges pánikot...

- Felesleges? Már hogy lenne felesleges?!

- Hát pont aznap néztem át róla pár adatot és először én csak azt hittem, hogy...

- Hogy megint voltál akkora gyökér és spontán elhagyod az egyetlent. - kezdtem veszélyes halk hangon. - Az egyetlent, ami bizonyítékként szolgálhat ellenünk?! - üvöltöttem.

- Hé. - rántottam magam felé. - Meghallja. - intettem Kage felé.

- Ha csak egy szimpla ringyó, akkor utána tudok járni.

- És ha nem az?

- Mi a neve?

- Hiyori. Hyiro nem, nem ööö Hyori ..

- Ha nem ringyó, akkor gáz van - vontam vállat.

- Akkor nem tudsz csinálni semmit? - fordultam Siwonhoz.

- Rá állíthatok egy elit csapatot az ügyre. De rengeteg Hyori rohangál Seoul utcáin... - vontam vallat ismét.

- Téged, egy cseppet sem izgat? - fordultam fele döbbenten.

- Dehogynem...

- Van még valami, amit nem mondtál el?

- És most mégis mit fogsz csinálni, hogy visszaszerezd?

- Hol van Yesung?

- Nem tudom. Ezért is hívtalak ide titeket...

- Elintézek egy telefont és pár óra múlva tudok mondani valamit. Leeteuk gyere velem.

- Biztos megint bepiált s ennyi.

- Ahogy te szoktál? Jaj igaz te nem bírod...

- Nyughassatok már! Mi a franc bajotok van ma egymással? Legalább ti legyetek normálisak, ha már Teuk így elbaltázta.
Frusztráltan kifújtam a levegőt. - jó. Igazad van. De akkor sincs Yesungnak nyomosabb oka eltűnni.

Elmerengve figyeltem a nekünk még mindig hattal ülő nőt. Valószínűleg épp AnCafet hallgatott.

- Hee. - ráztam meg a kezem bamba arca előtt. - Még nincs este.